Határtalanul Erdélyben 2022 – 7. osztály

 „Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”

(Wass Albert)

A nyolcadikosok májusi székelyföldi kirándulása után, mi is lelkesen készülődtünk a nagy útra. Beszámolójukat olvasva a CHIPegető év végi számában, talán még izgatottabbak lettünk attól, hogy mi vár majd ránk. Úgy gondolom, minket sem ért csalódás, egy igazi nyaralásnak is beillett az az öt nap, amit Erdélyben eltölthettünk. Reméljük, a mi beszámolónkat is érdekesnek találjátok majd. Kívánjuk, hogy a leendő hetedik évfolyam is tapasztalja meg Székelyföld vendégszeretetét.

1. nap 2022. június 12.

Ez a vasárnap reggel máshogy indult, mint a megszokottak. Ébresztőóráink már fél háromkor csörögtek, hiszen indultunk Székelyföldre. Az iskola elől hajnali négykor indultunk, mivel egy igen hosszú buszút állt előttünk. A határon átlépve szép lassan átváltozott a táj, bukkantak elő a hegyek.

Első megállónk Torda volt. Ellátogattunk a sóbányába, ahol megcsodálhattuk a sóalagutakat, a különleges tárnákat, kipróbálhattuk a visszhangot, sőt még a bányatóhoz is lemerészkedtünk. Gyorsan eltelt az a másfél óra, amit lenn tölthettünk. Az élmények után újra a buszon találtuk magunkat, majd pár órás utazással megérkeztünk a szállásunkra, ahol a választott beosztás szerint elfoglalhattuk szobáinkat.

A vacsora este hétkor kezdődött, amit már mindenki lelkesen várt. Vendéglátóink a vonalainkra kicsit sem ügyelve főztek ránk. Az első és a második fogás is első osztályú volt, ráadásul finom desszertet is kaptunk. Szerintem már az első este eldőlt, hogy elfogadnánk a menüt a menzára is! A hosszú és fárasztó nap után, mindenki jól aludt a kényelmes ágyában.

Törköly Tamara és Virág Réka

2. nap 2022. június 13.

Ez a nap is korán indult, tanáraink hat órakor ébresztettek bennünket. A bőséges reggeli elfogyasztása után indultunk felfedezni Sóvidék nevezetességeit. Első úti célunk a parajdi sóbánya meglátogatása volt. Érdekes volt észrevenni a különbségeket a tordai és parajdi bánya között. Teljesen különbözik a kettő egymástól, és mindkettőnek más szépségei vannak. Két órát töltöttünk lenn, mely idő alatt egyénileg felfedeztük a bányát. Lehetőségünk volt tollasozni, ping-pongozni, sétálni, hintázni.

A felszínre érve buszra szálltunk, és már robogtunk is Szovátára, a Medve- tóhoz. Sétánkat a régi villa-negyed felfedezésével kezdtünk, ahol rácsodálkozhattunk a csodásabbnál csodásabb házakra. Szemügyre vehettük, milyen élet is lehetett valamikor a híres fürdővárosban. Utunkat a Medve-tó körbejárásával folytattuk, melynek során tanösvények segítettek bennünket. Különleges sókiválásokat, kisebb külső tavakat fedezhettünk fel. Sétánk végeztével indultunk is a nap legizgalmasabb programjára, a Sóháton való túrára. Buszunkról leszállva azonban meglepetés fogadott bennünket, tanáraink kürtőskalácsot rendeltek számunkra, melyet a fák alatt, a fűben elnyújtózva fogyasztottunk el. Mindenkinek jól esett az ínyencség.

Miután jól kibéleltük pocakunkat, kezdődhetett is a túra! A nagy meleg ellenére jó volt felfedezni az éppen nyíló különleges mezei virágokat, saját kezünkkel megtapogatni a felszínre törő sósziklákat, és megkóstolni a sós forrás vizét. A túráról igaz fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk vissza. Napunkat Korondra visszatérve folytattuk. Ellátogattunk egy helyi kézműves családhoz, Pista bácsihoz és Piroska nénihez. Megfigyelhettük hogyan alakul a puha agyag vázává, edénnyé, hogyan készülnek a szebbnél szebb motívumok Piroska néni keze alatt. Sőt olyan szerencsénk is volt, hogy az égető kemence is működött, így oda is betekintést nyerhettünk. Igaz, nem sokáig volt kedvünk a 900-950 fokos kemence mellett időzni! A műhelylátogatás végeztével indultunk vissza szállásunkra, ahol az ízletes vacsora már várt bennünket. A nap végén örömmel pihent le mind a fiú és a lány csapat!

Sárói-Szabó Hetti, Jancsó Jázmin, Tomor Léna

3. nap 2022. június 14.

Ezen a reggelen tanáraink engedélyeztek egy kicsit későbbi ébredést, melyet mindenki örömmel elfogadott. Fura, hogy már a harmadik napot kezdjük meg Székelyföldön. Reggelire megtömtük pocakunkat virslivel, lekvárokkal, elkészítettük ebédre a szendvicsünket, és már indultunk is Petőfi Sándor nyomába. A program alapján egy hosszú, de izgalmas napnak néztünk elébe.

Első állomásunk Farkaslaka volt, ahol Tamási Áron nyugszik. Felkerestük és megkoszorúztuk a sírhelyét, majd közelebbről szemügyre vehettünk egy kopjafát. Második állomásunk Székelykeresztúr volt. A téren álló Petőfi szobor megkoszorúzása után, a Molnár István Múzeumba tettünk látogatást. Ibolya néni szívélyesen fogadott bennünket. Megnéztük a régészeti kiállítást, a pincét, a skanzent, közelebbről megismerkedhettünk a székely porták jellegzetességeivel, sőt még a házakba is betekintést kaphattunk. Ibolya néni történetei alapján pedig a régi időkbe tudtuk magunkat képzelni. A múzeumlátogatás végeztével, elmentünk a Gyárfás-kúriához, ahol megkoszorúztuk Petőfi híres körtefáját. Örömmel láttuk, hogy a régi fáról hajtatott új fa idén hozza első termését.

Innen Fehéregyházára utaztunk a Petőfi Múzeumba. Józsi bácsi már várt ránk. Koszorúnk elhelyezése után elkezdett mesélni. Történeteket, információkat, amikről nem is hallottunk. Kicsit közelebb hozta számunkra a nagy költőt. Mondandója végeztével megtekintettük a belső múzeumot is, majd sétáltunk egyet a múzeumkert rózsalugasai között.

A nap utolsó állomása Segesvár volt. Útközben Ispánkúton is megálltunk és elhelyeztük koszorúnkat. Felsétáltunk az óváros főterére, ahol Annamária tanárnő már várt bennünket. Ő vezetett végig bennünket az egész váron, és mesélt a történelméről, az itt élt és ma is élő emberekről, vallásról, sőt még Dracula grófról is. Természetesen itt sem maradhatott el a Petőfi szobor megkoszorúzása. A majd’ két órás „történelem óra” végén fáradtan, de információkkal gazdagon vettünk búcsút Segesvártól.

Szállásunkra visszatérve már finom illatok vártak bennünket. A vacsora végeztével kártyaparti vette kezdetét, melybe Attila bácsi és Edit néni is részt vett. Az idő pillanat alatt elszállt, és azt vettük észre, már kilenc óra van. Szobáinkba vonultunk, és az esti „szeánsz” végeztével mindenki pihenni tért.

Keresztesi Léna, Kasza Laura

4. nap 2022. június 15.

A mai reggel az ébresztő és a szobaszemle után, reggelizni indultunk. Az ínycsiklandó falatok elfogyasztása után felsétáltunk a Korondi Szakközépiskolába. Igaz, itt már megvolt a „kicsengetés”, de sokan bejöttek az iskolába, hogy tudjunk találkozni. A fiúk között hamarosan egy focimeccs vette kezdetét. Néhány lány maradt szurkolni, a többiek tollasoztak, kártyáztak, vagy épp csak beszélgettek a helyi gyerekekkel. Sok új ismerőst szereztünk a délelőtt folyamán.

Kirándulásunkat Szejkefürdőn folytattuk. A buszról leszállva először egy borvízforráshoz mentünk. Kíváncsian kóstoltuk meg. Az íze egészen fura volt. Innen a Borvízmúzeumhoz sétáltunk. Itt megtekinthettük a különböző vízhordó edényeket, a borvíz történetéről, összetételéről is olvashattunk. Az emeleti részen kis kabinok mögé rejtve betekintést kaptunk a fürdőzési szokásokba, egészen a „lábferedők” korától, napjaink modern wellness részlegéig.

A múzeumból a Mini Erdély Park felé vettük az irányt, de menet közben még egy borvizet megkóstoltunk. Ennek íze kellemesebb volt, és kicsit szénsavasabb is volt az előzőnél. A park területét önállóan fedeztük fel. Méretarányos makettek mutatják be Székelyföld várait. A kisebbeknek van itt kisvasút, mesevár, mozi – melyben legendák kelnek életre -, játszótér. Igazán jól el lehet tölteni itt akár egy egész napot is. Innen Orbán Balázs Emlékházához mentünk. Az erdők alatt megbúvó kis ház nagyon szépen bemutatja az író életét. A bemutató részeként interaktív hologram is segít elképzelni a látottakat. A székelykapuk alatt felsétálva elértünk sírhelyéhez, melyet megkoszorúztunk.

Élményekkel telve szálltunk fel buszunkra, mellyel Székelyudvarhely felé vettük az irányt. Sétáltunk egy nagyot a belvárosban, fagyiztunk egyet a 100 éves cukrászdában, majd indultunk vissza Korondra. A napot a Knop Vencel Aragonit Múzeum megismerésével folytattuk. Sok érdekes információt tudtunk meg erről a különleges ásványról.

Innen a Csigadombra mentünk, hogy egy kis túrával felfedezzük a „székelydrágakő szülőhelyét”. A sziklafalakon nagyon szépen lehetett látni az aragonit megjelenési formáit. A tanösvény vége egy kilátó, melyről gyönyörűen körbe lehet tekinteni a vidéket. A napi program zárásaként következett a mindenki által várt „shoppingolás”. Tanáraink vezetésével jártuk körbe a boltokat, és szereztük be a számunkra fontos emlékeket.

Vacsorára épp visszaértünk szállásunkra. Pedig igyekeznünk kellett, hiszen ez volt az utolsó korondi vacsoránk, melynek végén sor került a hírhedt vetélkedőre. Edit néni furmányos kérdései, feladatai néha feladták a leckét a csapatoknak. Azonban mindenki győztesen került ki a vetélkedőből! Az este zárásaként következett a csomagolás, készülődés, hiszen reggel hazaindultunk.

Brimo Jasmin

5. nap 2022. június 16.

Elérkezett az utolsó reggel. Nem volt könnyű felkelni ágyunkból, pedig tudtuk, hogy igyekeznünk kell. Pakolás, bőröndök lecipelése a buszhoz, reggeli. A bundáskenyér illata azonban mindenkit haladásra ösztökélt. Megtömtük hasunkat, elkészítettük szendvicseinket az útra, elkészítettük vendéglátóinkkal a közös fotókat, és már a buszon is találtuk magunkat. Robogtunk, hiszen nagyon hosszú út várt ránk.

De ez a nap sem telhetett el látnivaló nélkül, így megállónk Vajdahunyad vára volt. Attila bácsi vezetésével körbesétáltunk a várbörtöntől a legmagasabb bástyáig, bekukkantottunk minden terembe. Láttunk vízköpőket, reneszánsz bútorokat, régi viseleteket, hallottuk és láttuk hogyan kell lanton játszani. Szinte láttuk magunk előtt, hogyan éltek nagyjaink ebben az időben.

A vár megtekintése után folytattuk utunkat, melynek vége még ide is nagyon messze volt. Boldogan láttuk, hogy legalább a határon nem kell sokat várnunk. Hazaértünket nem csak mi, hanem a szüleink is nagyon várták!

Nagyon szuper kirándulás volt, csodaszép helyeket látogattunk meg, csak kár hogy ilyen hamar véget ért. De úgy gondolom, máskor is meglátogatjuk Erdélyt akár családdal, vagy barátokkal!

Patyi Amira

A Határtalanul! pályázattal kapcsolatos korábbi eseményekről szóló cikkek a honlapon.