8. a

Bodi Krisztián, Bodor Ádám, Csollár Virág, Duduj Nóra, Eszik Réka, Fődi Emma, Földeáki Miklós, Keresztesi Szonja, Kollár Luca, Kovács Bence, Lajos István, Németh Hanna, Ónodi András Máté, Perlaki Máté Pál, Prikler Dominik Martin, Rácz-Szabó Kata, Rádi Blanka, Szujó Tamás, Takács Noémi, Tomor Bence, Urbán Patrik István, Varga Fruzsina
Osztályfőnök: Mészáros Edit Enikő
8. b
Ale Kornél, Dongó Noémi, Fazekas Levente, Fodor Emma, Forgó Tibor Vilmos, Francia Villő, Görgei Ivett, Horváth Áron, Kele Ármin Szilveszter, Kengyel Dominik, Kocsis Gergő, Makra Máté, Nagy Maléna Roxána, Némedi Benedek, Parádi Olivér József, Samu Lotár Attila, Seregély Imre Gergő, Talló Zétény, Téglás Péter, Vadkerti-Tóth Martina
Osztályfőnök: Ficsórné Szabó Ildikó

Chipegető búcsúoldalak
Búcsúbeszéd
Tisztelt Igazgató Úr, Kedves Tanáraink, Szüleink, Diáktársaink és Vendégeink!
Ma egy különleges naphoz érkeztünk. Egy korszak zárul le számunkra – befejezzük általános iskolás éveinket, és ezzel egy hosszú, emlékekkel teli út végére érünk. A mai nap nemcsak a búcsúzásé, hanem a köszönetmondásé is.
Nyolc évvel ezelőtt léptünk be először ennek az iskolának a kapuján. Kicsik voltunk, talán bátortalanok is, tele kérdésekkel, de még több álommal. Azóta rengeteget tanultunk – nemcsak könyvekből, hanem az életből is. Az iskola nemcsak tudást adott, hanem megtanított közösségben élni, kitartani, együttműködni és tisztelni egymást.
Hálásak vagyunk tanárainknak, akik végig kísértek bennünket ezen az úton. Akik hittek bennünk, még akkor is, amikor mi magunk sem hittünk. Akik türelemmel, odaadással és szeretettel neveltek bennünket, és akik nemcsak tanítottak, hanem példát is mutattak.
Köszönjük szüleinknek, hogy mindig mellettünk álltak – bátorítottak, segítettek, és ha kellett, vigasztaltak.
Kedves diáktársaink, alsóbb évesek! Most ti következtek. Vigyázzatok egymásra, és őrizzétek meg az iskola szellemét: a barátságot, az összetartást és a nyitottságot. Azt kívánjuk nektek, hogy ezek az évek számotokra is emlékezetesek és boldogok legyenek.
És végül – hozzátok szólok, kedves osztálytársaim. Együtt nőttünk fel, együtt éltük át a nehéz dolgozatokat, a felejthetetlen kirándulásokat, a nevetéseket, az apró hétköznapi csodákat. Mindannyiunknak más lesz a jövője, de hiszem, hogy mindannyian magunkkal visszük azokat az értékeket, amelyeket itt, ebben az iskolában kaptunk.
Most búcsút veszünk – de az itt töltött évek mindig velünk maradnak.
Búcsúzunk – de nem felejtünk.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk ezen az úton.
Horváth Áron (8.b) és Németh Hanna (8.a)
Faültetés, koszorúzás
Ballagó Dózsás diákjaink fát ültettek az iskola közelében található parkban. Jelképezve ezáltal a gyökereket, amely az intézményhez kapcsolja őket. A fejlődést, melyre a magasodó, előbb vékony majd megerősödő törzs utal. Az évek alatt terebélyesedő lomb példáján keresztül pedig a gyarapodó tudásukat értelmezhetjük. Az elültetett fa alá egy QR kóddal ellátott információs táblát is kihelyeztek a búcsúztató hetedikes diákok ajándékaként, mely az iskola honlapjára mutatva, ballagóinkról ad további információkat. A faültetés nem csak környezetvédelmi szempontból szép gesztus, hanem a jövőre utaló, a visszatérés lehetőségét is előre mutató tett. A gyermekek a park területén található Dózsa György, az intézmény névadójának szobortalapzatára búcsúzásképpen koszorút helyeztek el, ezzel is tisztelegve az iskolánk névadója előtt.