Minden család életében nagy várakozással, ugyanakkor félelemmel, kétségekkel teli időszak a kisgyermekek iskolakezdése. Ehhez a folyamathoz szeretnénk segítséget nyújtani.

Mit tehet a család az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében?

Az iskolába lépve megváltoznak a szülői és a közösségi elvárások. Ezt az új helyzetet akkor tudja gyermekünk pozitívan megélni, ha korábban is voltak számára otthon is betartandó szabályok.

  1. Nagyon fontos, hogy legyen kialakított napirend. Ezek olyan tájékozódási pontok, amelyek a gyermekek számára biztonságérzetet és állandóságot nyújtanak pl. étkezés és lefekvés időpontja, közös játék. Azok a gyerekek, akik rendelkeznek ilyen napirenddel sokkal könnyebben alkalmazkodnak az iskolai élethez, szabályrendszerhez.
  2. Az alvás, a pihenés minősége és mennyisége meghatározó. Az a kisgyerek, aki nem azonos időpontban fekszik le és nem alszik eleget, az képtelen figyelni az iskolában. A fürdés utáni ágyba kísérés, beszélgetés, meseolvasás meghitt környezetet eredményez, csökkenti a nap közben felgyülemlett feszültséget, ezzel elősegíti a pihentető alvást.
  3. Az étkezések: Lényeges a rendszeresség és a megfelelő tápanyagok (zöldségek, gyümölcsök, ) bevitele. Ha a gyermek rengeteg édességet, cukros üdítőt, péksüteményt fogyaszt, azzal felborítja szervezetének biológiai egyensúlyát. Ilyenkor azt látjuk, hogy egész nap nagy fordulatszámon „pörög”, mégsem képes tartós figyelemre, feladatai elvégzésére.
  4. Munkaérettség: Hagyjuk gyermekünket önállóan „dolgozni”, tevékenykedni. Képesnek kell lennie arra, hogy önállóan öltözködjön, étkezzen, bepakoljon a táskájába. Ha ezeket a tevékenységeket egyedül tudja végezni, akkor rögtön sikerélménnyel, az önbizalom erősödésével indul az iskola. Adjunk tehát otthon is feladatokat gyermekeinknek, mert csak így lesznek képesek az iskolai feladatokat is kezelni. Az iskolára felkészült gyermek képes egy munkát akkor is kitartóan végezni, ha ahhoz nincs is kedve. Dicsérjük meg őket, ha ügyesen elvégezték a rájuk bízott teendőket, mert így táplálhatjuk munkakedvüket
  5. A mozgás fontossága: A mozgás összerendezettsége az iskolaérettség egyik fontos alapfeltétele. A gyermek mozogjon minél többet a szabad levegőn, végezzen változatos koordinációt igénylő mozgásformákat, mert így fejlődnek a két agyfélteke közötti összecsatolások, amelyek az eredményes tanulás tekintetében létfontosságúak.
  6. Általános tájékozottság: Ismernie kell teljes nevét, édesapja, édesanyja, testvérei nevét, saját életkorát, pontos lakcímét. Szintén ismernie kell a napszakok elnevezését, az időjárási jellemzőket az évszakoknak megfelelően. Beszélgessünk vele erről, gyakoroltassuk adatait. Első osztályban foglalkoznak az évszakokkal. Ha vannak ismeretei, amiket megoszthat, akkor ez újabb sikerélményt jelent számára. Beszélgessünk vele erről, gyakoroltassuk adatait. Ha vannak ismeretei, amiket megoszthat, akkor ez újabb sikerélményt jelent számára.
  7. Beszéd: Az iskolába lépő gyermek beszédének tisztasága kiemelten fontos az írás és az olvasás tanulása szempontjából, ezért ha ilyen probléma áll fenn, minél előbb kérjék logopédus segítségét. Beszélgessenek, kérdezzenek a kisgyermektől minél többet, hogy képes legyen kérdésekre válaszolni. Olvassanak minél többet, hogy bővüljön szókincse, ezáltal pontosabban tudja kifejezni magát és megértse a felnőttek mondanivalóját.
  8. Köszönés: A kapcsolatfelvétel első láncszeme, a pozitív benyomás, a tiszteletadás fontos eszköze. Ne erőltessük, itt is inkább a szülői példamutatás a fontos.
  9. Gondolkodás: Hagyjuk, hogy gyermekünk minél több önálló tapasztalatot gyűjtsön ízlelés, tapintás, szaglás útján. Minden gyerek kíváncsi. Miközben új tapasztalatokat szerez, próbálkozik, kísérletezik, problémákat old meg, vagyis gondolkozik. Közben kérdez. Sokat. Próbáljunk meg minél többre, minél türelmesebben válaszolni.
Néhány fogalom az iskolaérettséggel kapcsolatban

Ne essenek kétségbe, ha valami nem megy tökéletesen, mert fél év alatt rengeteget fejlődik egy gyermek, valamint a lentebb javasolt fejlesztő gyakorlatok is sokat segítenek.

  1. Szociális érettség: Tudja fegyelmezni magát, elfogadja és betartja a szabályokat pl. csendesen várakozik, dolgozik, ha kell, együttműködik a felnőttel
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Vigyük el pl. könyvtárba, előtte tisztázzuk viselkedési szabályokat és figyeljünk, hogy betartja-e azokat
  2. Mozgás, téri tájékozódás, testtudat: Ahhoz, hogy a gyermek megtanulhasson írni-olvasni ura kell, hogy legyen saját mozgásának, megfelelően kell koordinálni kéz és lábmozgását. A mozgásnak az agyi fejlődésre gyakorolt hatásáról már beiskolázási kiadványunkban is írtunk. A testtudat segíti a gyermek térbeli tájékozódását, ami majd alapja lesz a síkban (könyvben, füzetben) való tájékozódásnak. Az iskolába lépő gyermeknek tudnia kell a testrészek neveit is.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • A labdajátékok a legjobb mozgásfejlesztők
      • Tükör előtt gyakoroltassuk a testrészek neveit pl. érintsd meg a homlokod
      • Zárja ökölbe a kezét, majd nyissa ki és mozgassa pl. a kisujját
  3. Időrendi tájékozódás: Tudnia kell, hogy mi volt előbb vagy később. Ismerje a hét napjait. Hasznos, ha a hónapok neveit is fel tudja sorolni.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Rakjon sorba képeket, amelyek egy történetet mondanak el
      • Minden családtag mesélje el, hogy mit csinált reggel, délben, este stb.
      • A hét napjait mondókákkal lehet megtanulni
  4. Jobb-bal differenciálása: Az írás- olvasás e nélkül nem tanulható meg.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Mi van előtted, mögötted, jobbra, balra?
      • Tedd a labdát tőled jobbra, balra stb.
  5. Finommozgás: Ahhoz, hogy képesek legyenek ügyesen formálni a betűket, számokat, el tudják helyezni ezeket a vonalak között, jól koordinált finommozgásra van szükség.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Az ujjak izomzatát kell lazítani, hogy fejlesszük a kisgyermek fogását. Ehhez laza, puha, könnyen formálható anyagok tapogatása, formázása kell. pl gyurmázás, tészta szaggatás, képek ragasztása terményekből, rajzolás, festés, ujjal rajzolás
  6. Megfigyelés, emlékezet: A sikeres iskolai teljesítmény alapfeltétele, hogy a gyermekek a körülöttük elhangzó dolgokra tudjanak figyelni, visszaemlékezni. Fejleszteni, edzeni kell a figyelem és az emlékezet tartósságát és a mélységét is.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Megfigyelhetjük a levegő hőmérsékletét, összehasonlíthatunk tárgyakat, különbségkereső gyakorlatok feladatlapon két kép összehasonlításával, mondókák tanulása, mese elmondása közösen szülővel
  7. Rész-egész viszonya (analízis-szintézis): A szavakat betűkre bontják, a kiejtett szavakban hangokat keresnek majd első osztályban.
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • A rész-egész szemléltetésére nagyon jól alkalmas a narancs gerezdre szedésének megfigyeltetése, majd szétbontás utáni összerakása, vagy a mi hiányzik a képről című gyakorlatok
  8. Mennyiségfogalom: Ez nemcsak a megszámlálást jelenti, hanem hogy képes legyen mennyiségek között tájékozódni (több-kevesebb).
    • Fejlesztő gyakorlatok:
      • Csoportosítson nagyság, szín szerint tárgyakat, majd számolja meg őket

Felhasznált/ajánlott szakirodalom további tájékozódáshoz: Simonné Zachar Anita: Iskolába készülök, Novum Könyvklub Kft., 2012

Összeállította: Drozdik Márta intézményvezető-helyettes

Kezdőlap >>